Alma

AlmaAz alma talán az egyik legismertebb gyümölcsünk. A köztudatban a mai napig él az a hagyomány, hogy Éva az Édenkertben az almafáról szakította a gyümölcsöt, ami feltehetően arra vezethető vissza, hogy – elsősorban a németalföldi területeken – a bűnbeesés történetét régebben karácsonykor elevenítették fel, s mivel télen az egyetlen gyümölcs az alma volt, így ez került fel a kísértés fáját bemutató díszletre. A Biblia első lapjain azonban csak annyit olvashatunk ezzel kapcsolatban, hogy egy szép és kívánatos gyümölcsről volt szó, mely a jó és gonosz tudásának fáján volt, de nem nevezi meg a fajtáját.

Bővebben: Alma

Őszabarack

ŐszabarackAz őszibarack a rózsafélék családjába tartozó fa termése, a növény rokona többi csonthéjasainknak, a mandulának, kajszibaracknak és szilvának. Júniustól szeptember végéig érnek fajtától függően 70-160 grammos, olykor csaknem negyedkilós nagyságú gömbölyű gyümölcsei. Bennük éles szélű hegyes, pórusokkal tarkított csonthéjas magot találunk.

Bővebben: Őszabarack

Szilva

SzilvaSzilva a rózsafélék családjához tartozó csonthéjas gyümölcs. A szilva említésekor általában a liláskék vagy sötétkék szemű fajták - például a zamatos, viszonylag kicsi szemű Besztercei - jutnak eszünkbe, s ezek éretlenül, azaz "zölden" pirosas árnyalatúak, de vannak már éretten is zöldes, pirosas és sárgás változatok. Összesen mintegy kétezer fajtája ismert.

Bővebben: Szilva

Körte

KörteA rózsafélék családjába tartozó körte eredetileg Európából és Ázsiából származik, vad változata (a vadkörte, vackor) az egész kontinensen ismert. Az első kultúrfajták a görög Peloponnészosz-félszigeten nőttek, körülbelül háromezer évvel ezelőtt. Lelkes termesztői a rómaiak voltak, speciális tulajdonságaik alapján ők már negyven különböző fajt különítettek el. Ez a gyümölcs az egészen tipikus formájával, a zöldtől a sárgáig, sőt pirosig terjedő, sokféle színével szinte ösztönöz bennünket a fogyasztásra.

Bővebben: Körte

Sárgarépa

SárgarépaA sárgarépa kiemelt zöldségünk, amelyet már a görögök és a rómaiak is termesztettek. Hiteles információk szerint közép-ázsiából került Európába, amelyben a mórok és a spanyolok az "élen" jártak.Táplálkozási szempontból a sárgarépa a gyökérfélék között - jelentős vitaminforrásának köszönhetően - igen előkelő szerepet vívott ki magának. A sárgarépának a megvastagodott, tápanyagokban gazdag gyökerét fogyasztjuk. Íze kellemes, édeskés.

Bővebben: Sárgarépa

Uborka

UborkaAz uborka a kabakosok családjába tartozik. Az uborkáról sokáig tartotta magát az a hiedelem, miszerint mérgező. Egyesek szerint Afrika trópusi területeiről származik, mások szerint viszont Indiából került hozzánk. Ez utóbbi lehet az igaz, mivel bizonyított tény, hogy Délkelet-Ázsiában a Krisztus előtti évekből találtak uborkamagot.

Bővebben: Uborka

Paradicsom

ParadicsomA burgonyafélék családjába tartozik, így távoli rokona a paprikának, a tojásgyümölcsnek és a krumplinak is. A paradicsom húsos bogyótermése világszerte az egyik legkedveltebb zöldségnövény. Számtalan fajtájának változékonyságát a bogyók mérete (2-3 dkg-tól a 25-30 dkg-osakig), száma, színe, alakja adja. A legtöbb fajta bogyójának színe piros, a benne lévő likopin illetve béta-karotin mennyiségétől függően.

Bővebben: Paradicsom

Cékla

CéklaA cékla a libatopfélék családjába (Chenopodiaceate) tartozik. Kétéves növény, amelynek levelei az első évben tőlevelek, a másodikban szárlevelek. Szára a második évben képződik. A növénynek karógyökere van, amely a répatestek kialakításában játszik fontos szerepet. Gyökere húsos, leveses.

Bővebben: Cékla